Egy úszócsapat irányítása sosem könnyű feladat. A folyamatos edzések, a reggeli, korai kelés, a versenyek okozta stressz és fáradtság bizony kimerítik az embert, és ez gyerekek esetében hatványozottan jelentkezhet. Éppen ezért, minden jó edző tudja, hogy egyedül nem tud egy gyereket sem sikerre vinni. Hatalmas segítséget jelent a szülői hozzáállás. A szülők mindig segédedzők. És egy gyerek sikere bizony attól is függ, hogy a szülei ennek mennyire tudnak megfelelni. Számtalan esetben ez még számomra is nagyon nehéz feladat. A szülők pedig hatványozottan érzik ezeket a bőrükön, tudom jól. Éppen ezért, egy nagyon jó edző tudja, hogy nem csak a gyerekekkel, a szülőkkel is kell foglalkoznia. Azt mondhatom, mert saját tapasztalat, legalább annyira, mint a gyerekekkel, csak nem a vízben, nem technika vagy dinamika, állóképesség tekintetében.
Ezért, én minden félévben rendezek egy napot, ahol gyerek, szülő, család együtt pihen. Van enni, inni való, játék, versenyek, beszélgetés és számtalan kellemes program. Itt pedig nem a gyerekeken, hanem bizony a szülőkön van minden esetben a hangsúly. Rengeteget beszélgetek velük, próbálom helyre rakni a rosszul megélt vagy feldolgozott versenyeket, a kudarcokat, mert bizony egy-egy rosszul sikerült nap, verseny vagy sérülés nem csak a gyereknek jelent nehézséget, a szülők számára ez legalább akkora feladatot jelent a feldolgozás tekintetében.
Éppen ezért, számtalan esetben, mondjuk úgy, hogy majdnem mindig, kapnak tőlem ezeken a családi napokon a szülők valamilyen kis meglepetést, ajándékot. Legutóbb például gépi hímzés segítségével csináltattam nekik egyedi, mégis egyenpólókat, hogy legközelebb a versenyeken kicsit jobban érezzék, hogy egy csapatba tartoznak ők is, számíthatnak egymásra, és segítséget remélhetnek a nehéz helyzetekben egymástól is. Azt láttam az arcukon, hogy értik a pólók célját, és remélem nagyon, hogy használni is fogják, nem csak úgy, hogy felveszik egy-egy versenyre, hanem hogy jobban összekovácsolódnak és segítenek egymásnak.